A vagyonszerzési illeték egy állami bevétel, amelyet bizonyos vagyontárgyak – főként ingatlanok, ingó vagyontárgyak – megszerzésekor kell megfizetni. A leggyakoribb esetben ingatlan vagy gépkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén találkozunk ezzel a kötelezettséggel.
A fizetési kötelezettséget az illetéktörvény, azaz az 1990. évi XCIII. törvény szabályozza. A törvény részletesen meghatározza, hogy milyen esetekben kell ezt az illetéket megfizetni és előírja annak mértékét is.
Ki köteles illetéket fizetni?
Az illeték megfizetésére általában a vagyonszerző fél kötelezett, vagyis az, aki hozzájut az érintett vagyontárgyhoz. Ha több vagyonszerző van, akkor a fizetési kötelezettség őket egyetemlegesen terheli. Ez azt jelenti, hogy mindegyik vagyonszerző külön-külön is felelős a teljes illeték összeg megfizetéséért, nem csak a saját részéért. Az adóhatóság bármelyiküktől követelheti a teljes összeg megfizetését, nemcsak azt a hányadot, ami az ő tulajdoni részére esik.
Ingatlanszerzés esetén illetéket kell fizetni vásárlás, ajándékozás, öröklés esetén is.
Illeték ingatlan vásárlása esetén
A vagyonszerzési illeték ingatlan vásárlása esetén egységesen az ingatlan forgalmi értékének a 4%-a függetlenül az ingatlan típusától. Ha az ingatlan értéke az 1 milliárd forintot meghaladja, akkor az 1 milliárd fölötti részre 2%-os illetéket kell fizetni, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot. Résztulajdon megszerzése esetén az 1 milliárd forintos határt a résztulajdon arányában kell figyelembe venni (azaz, ha például 40%-os tulajdoni jogot szerzünk egy ingatlanban, akkor 400 millió forintig 4%, fölötte 2% a fizetendő illeték mértéke).
Lakásvásárlás esetén a 35 év alatti, első lakáshoz jutók kaphatnak kedvezményt, ha a teljes ingatlan forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. A kedvezmény mértéke a fizetendő illeték 50%-a (a 15 milliós határ 2013 óta változatlan, gyakorlatilag mára az infláció ellehetetlenítette a kedvezmény érvényesítését).
Lakáscsere
Lakás vásárlásakor az illeték alapját csökkenthetjük a korábbi lakás eladásából származó pénzzel. Tipikusan ilyen eset, amikor nagyobb lakásba költözünk, vagy házasulók feladják korábbi önálló lakásukat és összeköltöznek. Ha az új lakás vásárlását megelőzően három éven belül adtunk el korábbi lakástulajdont, akkor az illetéket a két ingatlan árának különbsége alapján kell csak megfizetni.
Ugyanez a megoldás alkalmazható akkor is, ha előbb vásároljuk meg az új lakást, majd utána adjuk el a régit. Ha az eladás a vásárlást követő egy éven belül történik, akkor ugyancsak a különbözet után kell az illetéket befizetnem. Ebben az esetben technikailag a vásárlás után kiszabott illeték fizetési kötelezettségét felfüggesztik arra az időre, amíg el tudjuk adni a régi lakást. Vigyáznunk arra kell, ohgy ha nem sikerül eladni egy éven belül az ingatlant, akkor a felfüggesztett illetéken felül még a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt pótilletéket is fizetni kell.
Fontos kiegészítés még, hogy illetékmentes lesz a használt vagy új lakás tulajdonjogának a megszerzése, ha a vásárlás CSOK Plusz kölcsönnel történik.
Illeték öröklés és ajándékozás esetén
Ha ingatlant öröklünk vagy ajándékba kapunk, akkor egységesen az örökség tiszta értéke után 18%-os illetéket kell fizetni. Kivételt képez ez alól a lakástulajdon és a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: ezek esetén 9% illetéket szabnak ki ajándékozás és öröklés esetén.
Egyenes ági rokontól, szülőtől, nagyszülőtől vagy akár testvértől is az öröklés és az ajándékozás is illetékmentes.
Az illetékfizetés menete
Az illetéket a NAV állapítja meg. A vásárlást, öröklést, ajándékozást követően az adásvételi szerződést, vagy a jogcímet igazoló egyéb okiratot benyújtjuk az adóhatósághoz, ahol határozatban állapítják meg a fizetendő illeték összegét. A fizetést általában a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kell teljesíteni.
