Szeptember elsejétől megemelte a kormány a közjegyzői díjakat, ám a támogatott lakáshitelek munkadíjait közben jelentősen csökkentette. Egy 60 milliós ingatlan vásárlása után például CSOK Plusz-szal eddig körülbelül 74 ezer forint közjegyzői munkadíjat kellett fizetni, most ez az összeg nagyjából 55 ezer forintra csökken. Az 50 millió forint alatti ügyek esetén viszont jócskán emelkednek a díjak.
Akik támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe, évek óta jóval kedvezőbb közjegyzői díjakat fizetnek a szerződés hitelesítésekor, mint a piaci lakásvásárlók. Egy 50 millió forint alatti szerződésre a kedvezményes díj eddig is 27.500 forint volt, miközben piaci alapon, nem támogatott hitel igénybevétele esetén a vevőnek erre 63 ezer forint munkadíjat és hozzá még 25 ezer forint költségtérítést kellett fizetnie. A kedvezmény szépséghibája viszont az volt, hogy ezt a rendszert régen, évekkel ezelőtt állították fel, s azóta az infláció meghaladta a rögzített értékeket. A kedvezményes díjat 50 millió forintos értékhatárig lehetett érvényesíteni, holott általában ennél magasabbak már az ingatlanárak.
Egy új rendelet most teljesen átalakítja a közjegyzői díjak rendszerét. A jövőben az eddigi 50 milliós értékhatár nélkül, minden esetben a normál munkadíj 15 százalékát kell megfizetni, de csak a támogatott jelzáloghitelek esetén. Ez sokkal kedvezőbb lesz, főleg magasabb vételár esetén. Egy 60 milliós ügyérték esetén így közjegyzői munkadíjként 32.250 forintot kell majd fizetni, miközben eddig ez az ügylet 63 ezer forint közjegyzői munkadíjat jelentett a vásárlónak (a teljes közjegyzői díj még más elemeket is tartalmaz, erről itt olvashat bővebben).
A kedvezményes díjakat olyan hitelek igénybevétel esetén alkalmazzák, melyekhez valamilyen állami támogatás kapcsolódik. Így ide tartoznak a következők:
- családi otthonteremtési kedvezmény
- otthonteremtési kamattámogatás
- falusi CSOK
- CSOK Plusz
- Vidéki Otthonfelújítási Program, ennek keretében a lakossági energiahatékonysági beruházások
- és most az Otthon Start Program.
Van azonban egy trükk is ebben a díjcsökkentésben. A támogatott hitelszerződésekre fizetendő, eddig maximált díjak minden díjelemet tartalmaztak, amit a közjegyzőnél fizetni kellett. Márpedig ez nem csak a munkadíj: fizetünk egy átalány költségtérítést is, ami a munkadíj 40 százaléka, s fizetünk készkiadási díjat is, ami az igazolt költségek fedezetét jelenti.
Eddig tehát a kedvezményes díjszabás előírta, hogy például 30 és 50 millió forintos ügyérték között 27.500 forint a fizetendő díj. Ennyit kérhetett el a közjegyző munkadíj, költségátalány és készkiadás címszó alatt összesen. Most munkadíjként a normál munkadíj 15 százalékát kell megfizetni, de mellette felszámítható lesz a költségátalány és a készkiadás díja is. Azaz eddig 27.500 forint volt a teljes közjegyzői díj, most meg 47.275 forint lesz (a készkiadás díját egységesen 10 ezer forinttal számoljuk).
Valódi változás tehát az eddig kedvezményes, 50 millió forintot el nem érő ügyérték felett következik be. Egy 60 millió forintos ügylet esetén eddig a normál tarifa 30 százalékát kellett megfizetni, mostantól pedig a 15 százalékát. Azaz mindent beleszámítva eddig 89 ezer forint körül lehetett a közjegyzői díj, ami most kedvezményesen ez nagyjából 55 ezer forintra csökken.
Az alacsony értékű ügyletek díjai nagyon megemelkednek
A közjegyzői díjak módosítása nem csak a jelzáloghitelekre terjed ki. A változás minden közjegyzői munkadíjat érint.
A közjegyző díját általában három számítási mód szerint fizethetjük:
- fix tarifák alapján
- óradíjas elszámolásban és
- az ügy értékétől függő elszámolásban.
Fix tarifája van például többek közt az aláírási címpéldány kiadásának vagy egyes tárgyak zálogjogi nyilvántartásban való rögzítésének. Ezek eddig 3 ezer forintba kerültek, mostantól 4 ezer lesz a tarifa.
Változik a közjegyzői óradíj is. Eddig egységesen 5.500 forint volt a megszabott óradíj, ami 2019 óta volt változatlan. Ez mostantól nem fix összeg lesz, hanem a mindenkori kirendelt ügyvédi óradíj összegéhez kötik. Ez jelenleg 6 ezer forint.
Jelentősen megváltozik az ügyértéktől függő díjazás is. Itt a változás főleg azoknak lesz fájó, akik alacsony, félmillió forint alatti ügyértékű feladattal fordulnak a közjegyzőkhöz. A közjegyzői díjak alapjául szolgáló sávokat ugyanis nagyon régen állapították meg, azóta díjváltozás esetén csak a rájuk eső közjegyzői díj módosult. Magához a sávhoz nem nyúltak hozzá. Így mára ez alaposan elinflálódott. Valóban ritka eset, hogy valaki 20 ezer forint ügyértékű problémával keressen fel közjegyzőt.
A mostani módosítás éppen ezért az eddigi 9 helyett csak 6 díjsávba sorolja az ügyeket. A legalacsonyabb kategória eddig a 20 ezer forintos ügyérték volt, amire 5500 forint volt a közjegyzői díj. Csakhogy ezt kivezetik, félmillió forintos ügyértékig mindenkinek ugyanannyit kell majd fizetnie. Az 500 ezer forintot meg nem haladó ügyek közjegyzői díja eddig 16.200 forint volt, ez most 20 ezerre emelkedik. A drágulás nem tűnik túl nagynak, ám a kisebb ügyek esetén jelentős. Hiszen nem csak a félmilliós, hanem a 20 ezer forintos ügyértékre is 20 ezer forint lesz a díj az eddig 5500 helyett.
Ötmilliós ügyérték fölött az emelkedés 4-5 százalékos: 16.200-tól 20 ezerre, 61.200-ról 65 ezerre emelkedik a tarifa, ami nem mondható jelentősnek.
Ezeket a munkadíjakat kell megfizetni a piaci feltételek szerinti, nem támogatott jelzáloghitel igénylése esetén is. A legtöbb lakás, családi ház a 10 és 200 millió forint közötti csoportba tartozik, azaz lakás, ház vásárlása esetén ezekre a díjakra számíthatunk. Így például egy 60 millió forintos vásárlás után 63 ezer forint lesz a közjegyzői munkadíj, ha a vásárláshoz semmilyen állami támogatású hitelt nem veszünk igénybe.
